a) Ha a tünetei enyhék, és nem tartozik a betegség szempontjából kockázati csoportba, tehát nem igényel kórházi kezelést, akkor otthoni karanténba kerül. A háziorvos értesíti az Országos Mentőszolgálatot (OMSZ) mintavétel céljából. Ennek eredményéről a háziorvos értesíti Önt.
b) Ha a tünetei súlyosak (pl. nehézlégzés, tüdőgyulladás) és kórházi ellátást igényel, akkor a mentő a területileg illetékes kórház infektológiai osztályára vagy járványkórházba, vagy kijelölt intézménybe szállítja Önt, ahol az elkülönítése, az ellátása és a mintavételezés megtörténik. A kórházban minden szükséges vizsgálatot elvégeznek és laborvizsgálatot végeznek, amely kimutatja, hogy koronavírussal fertőzött-e vagy nem. Ha a laboreredmény megerősíti, hogy Ön koronavírussal-fertőzött, akkor kórházi megfigyelés alá kerül. A kezelés attól függ, hogy a betegség mennyire enyhe vagy súlyos lefolyású.

Ennek megfelelően tartani kell az otthoni karantént. Amennyiben hivatalos úton megkezdik a kontaktvizsgáklatot, akkor annak menete a következő (https://koronavirus.gov.hu/cikkek/nnk-igy-zajlik-kontaktvizsgalat):

A kontaktkutatás során alaphelyzetben együttműködik a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK), a kormányhivatal és a beteg lakhelye illetve tartózkodási helye szerint illetékes kerületi vagy járási hivatal.

Az országos tisztifőorvos által kiadott eljárásrend részletesen tartalmazza a követendő intézkedéseket arra az esetre, ha koronavírussal-fertőzött személyt diagnosztizálnak Magyarországon. A járványügyi kivizsgálás jogszabályban meghatározott módon, a szakma szabályai szerint történik, végrehajtásában járványügyi szakemberek vesznek részt. A járványügyi vizsgálat első lépése, hogy a területileg illetékes kormányhivatal járványügyi szakembere részletesen kikérdezi a fertőzéssel diagnosztizált személyt, hogy az az elmúlt napokban merre járt, kikkel érintkezett szorosan, majd a járványügyi hatóság emberei megkezdik ezen személyek felkutatását. Ezt nevezik kontaktkutatásnak.

Kötelező felderíteni minden olyan személyt, aki a valószínűsítetten vagy igazoltan kapcsolatba került a koronavírussal fertőzött személlyel a tünetek fennállása idején és - a maximális elővigyázatosság érdekében - a tünetek kialakulását megelőző két napban. Amennyiben a kontaktok felkutatásához külföldi társhatóság közreműködésére van szükség, akkor a kivizsgálást végző hatóság megkeresi a társhatóságot és bekéri a rendelkezésre álló adatokat, valamint további kérdéseket tesz fel. Kontakt minden olyan személy, aki kapcsolatban volt vagy kapcsolatban lehetett a fertőzöttel. A fertőződési kockázat nagymértékben függ attól, hogy a kontaktszemély mikor, menyi időn át és hogyan érintkezett a fertőzöttel, ezen információk alapján megkülönböztetnek alacsony és magas kockázatú fertőzésveszélyt, ennek azért van jelentősége, mert a további intézkedéseket a kockázati besorolás határozza meg.

Alacsony kockázatnak tekintik, ha valaki akkor volt a fertőzött közelében, amikor az még tünetmentes volt, ha valaki 15 percnél rövidebb ideig, vagy kétméteres távolságon kívül, de zárt légtérben volt a fertőzött közelében. Ezekben az esetekben rendkívül alacsony a fertőzés veszélye. Ha valaki mellett csak elment az utcán a fertőzött, az nem jelent közvetlen fertőzésveszélyt.

Magas kockázatú az a kontaktszemély, aki szoros kapcsolatban volt a fertőzöttel. Példaként említik, hogy magas kockázatú az, aki egy háztartásban él a fertőzöttel, közvetlen fizikai kapcsolatba került vele, érintkezett a fertőzött váladékával - például, mert az ráköhögött -, illetve aki a fertőzöttel két méteren belüli távolságban és 15 percnél hosszabb időt töltött együtt. Magas kockázatú az az egészségügyi dolgozó is, aki védőeszköz alkalmazása nélkül részt vett a fertőzött közvetlen ellátásában illetve gondozásában.

Magas kockázatú az is, aki a fertőzött közelében - két ülésnyi távolságban - utazott vonaton, buszon, repülőgépen. Utazás esetén az utaslista alapján a hatóság felkeresi az utasokat és kikérdezi őket, kockázatértékelést végez, meghatározza a kontaktok besorolását.

Alacsony kockázat esetén a szükséges teendőkről a járványügyi szakemberek adnak felvilágosítást a kontakt személyek részére. Azoknál a kontaktoknál azonban, akiknél felmerül, hogy a társadalom többi tagjára nézve veszélyt jelenthetnek, járványügyi megfigyelést rendelnek el annak érdekében, hogy ne fertőzzenek meg másokat. Akiknél nem rendelt el a hatóság semmilyen intézkedést, azok nem jelentenek fertőzés szempontjából veszélyt a társadalomra, nyugodtan élhetik megszokott életüket. Amennyiben a kontaktkutatás során magas kockázatú személyt azonosítanak, akkor az illetőt karanténban kell elhelyezni.