Vashiányos vérszegénység I.

Tünetek, Kiváltó okok

A vashiányos vérszegénység globális egészségügyi probléma, amely leginkább gyermekeket, nőket és időseket érint, valamint gyakori társbetegség számos állapotban.

Vérszegénység esetén a vörövértestek száma csökkent, következetesen csökkent a hemoglobinszint. A hemoglobin egy fehérje, amely az oxigén szövetekbe juttatásáért felelős.

A vashiányos vérszegénység az anémiák leggyakoribb típusa. A hemoglobin előállításához a szervezetnek vasra van szüksége. Így amikor nincs elegendő vas a szervezetben, a test többi része sem jut a szükséges oxigén mennyiséghez.

Tünetek

Bár az állapot gyakori, tünetek híján sokszor évek telnek el a diagnózisig. Az Amerikai Hematológiai Társaság (ASH) szerint az emberek többsége csak akkor szerez tudomást róla, amikor rutinszerű (vagy más betegség után kutatva) vérvizsgálatot végeznek.

Ha jelentkeznek tünetek, melyek előfordulása legtöbbször az állapot súlyosságával egyenesen arányos, az alábbiak fordulhatnak elő:

• általános fáradtság, gyengeség,
• fejfájás, szédülés,
• sápadt bőr, törékeny körmök,
• furcsa vágy bizonyos anyagok elfogyasztására, mint például jég vagy agyag,
• bizsergő vagy hangyamászó érzés a lábakban,
• a nyelv duzzanata és/vagy fájdalma,
• hideg végtagok,
• gyors vagy szabálytalan szívverés, szívdobogás érzés,
• nehéz légzés,
• gyermekeknél étvágytalanság.

Kiváltó okok

• Fogamzóképes korú nőknél a vashiányos vérszegénység leggyakoribb oka az erős menstruációs vérzés, ill. a szülés alatti és azt követő vérzés.
• Helytelen, egyoldalú táplálékfogyasztás vagy vegán étrend. A legjobban hasznosítható az állati eredetű ún. hem-vas, míg a növényi eredetű vas felszívódásának hatásfoka lényegesen alacsonyabb.
• Bizonyos bélbetegségek, amelyek befolyásolják a tápanyagok, ásványi anyagok felszívódását. (Az ételből származó vas a vékonybélben szívódik fel.) Pl. kezeletlen lisztérzékenység.
• Bizonyos betegségek belső vérzést okozhatnak, ami vashiányos vérszegénységhez vezethet. Ilyen például a gyomorfekély, a vastagbél polipok vagy a vastagbélrák.
• Endometriózis.
• Egyes gyógyszerek, például protonpumpagátlók, melyek befolyásolhatják a felszívódást, vérhígítók, aszpirin, melyek rendszeres használata vérzést okozhatnak a gyomor-bél traktusban.
• Bizonyos ritka genetikai állapotok, mely következtében túl sok hepcidin nevű hormon termelődik. A hepcidin gátolja a vas felszívódását.
• Egyes gyulladásos megbetegedések, amikor is több hepcidin termelődik.

Feketéné Radó Barbara
dietetikus, egészségügyi tanár MSc

Hivatkozásjegyzék:

Miseta Attila, Pandur Edina, Fekete Zsuzsanna, Nagy Judit, Sipos Katalin. A hepcidin szerepe a vas anyagcseréjében: lehetséges új aspektusok. Laboratóriumi Medicina Intézet, PTE, Klinikai Központ.

National Heart, Lung and Blood Institute. Iron-Deficiency Anemia. 2014.

Camaschella C. Iron deficiency. Blood. 2019 Jan 3;133(1):30-39. doi: 10.1182/blood-2018-05-815944.

Naigamwalla DZ, Webb JA, Giger U. Iron deficiency anemia. Can Vet J. 2012 Mar;53(3):250-6.