1117 Budapest, Fehérvári út 44.

COVID-19 betegségben kialakult tüdőgyulladás II.

Kockázati tényezők

Néhány embernél nagyobb a kockázata a COVID-19 betegség miatti súlyos szövődmények – például tüdőgyulladás és ARDS – kialakulásának veszélye, mint pl.: idősebb felnőttek vagy a tartós gondozást végző intézményben vagy krónikus alapbetegségben szenvedők esetén:

  • a krónikus tüdőbetegségek, például krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD),
  • asztma,
  • cukorbetegség,
  • szívbetegségek,
  • májbetegség,
  • krónikus vesebetegség,
  • elhízottság,
  • legyengült immunrendszer.

Az immunrendszer gyengülése előfordulhat:

  • az immunrendszert gyengítő gyógyszerek, például kortikoszteroidok vagy autoimmun betegségek kezelésére szolgáló gyógyszerek szedésekor,
  • daganatterápiás kezeléseknél,
  • szerv- vagy csontvelő-transzplantáció után,
  • HIV-fertőzést követően.

Három tényező a koronavírus fertőzés okozta tüdőkárosodásban

Dr. Galiatsatos, amerikai tüdőgyógyász, az obstruktív és kritikus állapotú tüdőbetegségek szakértője három olyan tényezőt jegyez meg, amelyek befolyásolják a COVID-19 fertőzések okozta tüdőkárosodás kockázatát, és azt, hogy az érintett mennyire valószínű, hogy felépül és visszanyeri tüdőfunkcióját.

  1. A betegség súlyossága. Az enyhébb esetek kisebb valószínűséggel járnak hegszövet képződéssel.
  2. Az egészségügyi állapot. A második az, hogy vannak-e olyan egészségügyi problémák, mint például a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) vagy a szívbetegség, amelyek növelhetik a betegség súlyos kimenetelének esélyét. Az idősek érzékenyebbek, mivel tüdőszövetük kevésbé rugalmas, immunrendszerük rendszerint gyengébb, mint fiatalabb életkorban.
  3. A kezelés. A páciens gyógyulása és a tüdő regenerálódása nagymértékben függ attól, hogy milyen ellátásban részesül, és milyen gyorsan." A súlyos állapotban lévő betegek időben történő kórházi ellátása minimalizálhatja a tüdőkárosodást.

COVID-19 okozta tüdőgyulladás diagnosztizálása

A COVID-19 diagnosztizálása olyan teszt segítségével történik, amely kimutatja a légúti mintából származó vírus genetikai anyagának jelenlétét (gyorsteszt/PCR teszt).

A képalkotó diagnosztika, például a mellkasröntgen vagy a CT-vizsgálat szintén használható a diagnosztikai folyamat részeként, ami segíthet feltérképezni a tüdőben bekövetkező változásokat.

A laboratóriumi vizsgálatok, mint a vérvétel során, gyulladásra és fertőzésre utaló paramétereket értékelnek.

Kezelés

Jelenleg nincs jóváhagyott specifikus kezelés a COVID-19 megbetegedésre. Azonban számos gyógyszert vizsgálnak, mint lehetséges terápiás szert. Így a betegség kezelése a támogató ellátásra összpontosít. Ez magában foglalja a tünetek enyhítését, szükség szerint az oxigénterápiát. A vírusos tüdőgyulladásban szenvedőknél előfordulhat másodlagos bakteriális fertőzés is kialakulása is. Ha ez megtörténik, antibiotikumokat alkalmaznak a bakteriális fertőzés kezelésére.

Hosszútávú hatások

A COVID-19 okozta tüdőkárosodás tartós egészségügyi károsodáshoz is vezethet.

Lehetséges, hogy a tüdőkárosodás miatt a légzési nehézségek továbbra is fennállnak a gyógyulás alatt és után. Súlyos tüdőgyulladást követően a tüdőben hegszövet képződhet az egészséges szövetet felváltva, mely következtében az érintett rész funkciója kiesik.


Megelőzés

Bár előfordulhat, hogy nem lehet megakadályozni a COVID-19 betegség és az abból való tüdőgyulladás kialakulását, néhány lépést megtehetünk a kockázat csökkentése érdekében.

Folytatnunk szükséges a fertőzések elleni védekezési intézkedések végrehajtását, mint például a gyakori kézmosást, a fizikai távolságtartást és a nagy érintésű felületek rendszeres tisztítását.

Törekedjünk a megfelelő életmódbeli szokások kialakítására, mint egészségmegőrző táplálkozásra, megfelelő folyadékfogyasztásra, megfelelő mennyiségű és minőségű pihenésre, amelyek segítik az immunrendszer működését.

Ha alapbetegség áll fenn, gondoskodjunk annak kezeléséről a megfelelő diéta betartásával, ill. az előírt gyógyszerek rendszeres szedésével.

Ha mégis elkapjuk a betegséget, gondosan kövessük nyomon tüneteinket, és tartsuk a kapcsolatot az egészségügyi szolgáltatóval. Ne habozzunk sürgősségi ellátást kérni, ha a tünetek súlyosbodni kezdenek!

 

Feketéné Radó Barbara

dietetikus, egészségügyi tanár MSc

 

Hivatkozásjegyzék

National Heart, Lung and Blood Institute. Acute Respiratory Distress Syndrome. September 17, 2019

Harrison X. Bai et al. Performance of Radiologists in Differentiating COVID-19 from Non-COVID-19 Viral Pneumonia at Chest CT. Radiological Society of North America. Mar 10 2020. https://doi.org/10.1148/radiol.2020200823

Panagis G. COVID-19 Lung Damage. Johns Hopkins Medicine.

Yuhui Wang. Temporal Changes of CT Findings in 90 Patients with COVID-19 Pneumonia: A Longitudinal Study. Radiological Society of North America. Mar 19 2020https://doi.org/10.1148/radiol.2020200843

Dahai Zhao, Feifei Yao, Lijie Wang, Ling Zheng, Yongjun Gao, Jun Ye, Feng Guo, Hui Zhao, Rongbao Gao, A Comparative Study on the Clinical Features of Coronavirus 2019 (COVID-19) Pneumonia With Other Pneumonias, Clinical Infectious Diseases, Volume 71, Issue 15, 1 August 2020, Pages 756–761, https://doi.org/10.1093/cid/ciaa247

Forrás
2022. Szeptember 30.
2022. Augusztus 09.